Az ember változik… de ez a változás tulajdonképpen abból áll, ahogy minél inkább megismeri saját magát.
El tudja hagyni… le tudja vetkőzni azokat a vágyakat, szokásokat, amiket a környezete sablonként rákényszerít.
Vagy inkább a környezethez való igazodás miatt, jobb híján mindenki felvesz? A beolvadás része lenne? Az elfogadásra való vágyakozás megnyilvánulása?
Tehát tulajdonképpen nem változunk, csak rájövünk, hogy mit akarunk és mit nem, illetve, hogy kik is vagyunk.
Nem változunk, csak a felszínre tör a valódi énünk.
Miközben egyre inkább merünk különbözni…
és ez csodálatos!
Nox City 