sex drugs rocknroll kategória bejegyzései

Megfoghatatlan érzések…

… kavarognak bennem, a ma történt kis párbeszéd miatt, amit egy idegennel folytattam.

Jó, ez így kicsit zavaros, úgyhogy felvázolom a szituációt.

Sok embert megnézek az utcán, mindenki így tesz. Rápillantunk a másikra. Jobb esetben legalábbis, aztán vannak a bunkó g*cik, akik bambulnak, mint a marhák, de róluk majd máskor… sem!

Szóval az ember pillant ide, pillant oda, de én például személy szerint nem tulajdonítok ennek többet. Arcok jönnek-mennek, fölösleges információk, kár lenne őket megjegyezni, úgyhogy csak elsuhanó pillanatképek, apró kis délibábok csupán, amik egy szempillantás alatt tova szállnak.

Aztán szembetalálom magam a mai szituációval…

Csomagom jött és a mai modern világnak hála, addigra kapok róla értesítést, mire épp menne vissza a feladóhoz. Milyen csomaggal fordul ez elő? Hát persze, hogy olyannal, amit előre ki is fizettem…

Nincs mit tenni, ha menni kell, hát menni kell, így én, mint mindenhova, kapkodva beesek az üzletbe és a kedves kis eladóval tudatom a szándékomat.

Mosolyog, közli várta már, hogy jöjjek, mert hát névről látta, meg a címről, hogy közel lakom. Ez még oké, itt semmi extra, a csacsogása egyik fülemen be, másikon ki, közben bólogatok, figyelmemet bizonyítva, vagy inkább imitálva, mikoris olyat hallok, hogy tényleg megnyeri a szöszi az odafigyelésemet. Sőt, még itt írok is róla. Döbbenet…

“Meg amúgy is tudom ki vagy, nemrég még vörös voltál…”

“Na és te ki a f@szom vagy?” – kaptam oda a fejem, de természetesen a kérdés csak a fejemben vízhangzott, a számat nem hagyta el… vagy inkább a maszkot nem.

Szumma-szummárum kettő hipotézis fogalmazódott meg bennem, miközben mondatára nem reagálva átvettem a csomagomat, meg-, és elköszöntem majd mentem, szintén sietve lóhalálában kapkodva, mint általában, vissza a dolgomra, miszerint:

1. Vagy ennyire könnyen megjegyezhető a képem,

vagy

2. Ennyire nagyképű g*ci vagyok már zsigeri szinten is, hogy jellegtelennek tartok mindenkit, sőt ennyire semmibe veszem a többséget, hogy bunkó módon nem jegyzem meg az embereket, akikkel esetleg földrajzi helyzet okán összefutok vagy elsétálok mellette… akár többször is…

A fene enné a pofámat…

Mindenesetre, ez a kedves kis idegen, akit szerintem még sosem láttam, megcsinálta a napomat, ezúton is köszönöm neki!

Today, I feel myself like a Rock Star!

Hozzászólás

Kategória: mizantróp, sex drugs rocknroll, style, szarkazmus, szemérmetlen, szeretetésbéke

Bizalom

Nehéz… nagyon!

Főleg nekem. Nem mondom, hogy irányítás mániás vagyok, de… szeretem, amikor a szálak a kezemben futnak össze.

Akkor mégis hogy lehet, hogy nem vallom magam irányítás mániásnak?

Szeretek spontán reagálni dolgokra. Megülni a váratlanul érkező hullámot, miközben sodródok az árral. Csak mert élvezettel tölt el.

DE

Ha érzelem kerül a gépezetbe, már más a helyzet. Ha nem érzem, hogy a kezemben futnak össze a szálak, akkor úgy érzem, hogy Damoklész kardja rögvest a koponyámba ékelődik.

Nem szeretem ezt az érzést…

Talán, ez az én karmikus keresztem, amit cipelnem kell és folyton ott motoszkál bennem küzdésre sarkallva.
Küzdelemre, hogy elnyomjam magamban a bizalmatlanságot, gyakoroljam a megbocsátást.

Miért?

Mert mindent egybe vetve, megérdemli. A saját rossz beidegződésem, vagyis… tapasztalataim által vált beidegződésem nem ok arra, hogy FBI ügynököt játsszak és ezzel az agyára menjek.

Magamat legyőzni miért ennyire nehéz?

Ha jobban… őszintébben bele gondolok… Előfordulhat, hogy saját magamba vetett bizalmatlanságom… bizonytalanságom az, amit kivetítek ily’ módon?

Bizony elő…

Frusztráló… piszkosul!

Az a gond, hogy minden eshetőségre fel szoktam készülni. Legalábbis próbálok.
Mi van, ha igazam van? Én meg megadom a bizalmat, a tiszta lapot aztán bumm, felsülök. Akkor mi lesz?

147119-trust-issues8208862534855449221.jpg

Összetörök! Rettegek, hogy összeszedhetetlenül.

Akkor mi lesz velem?

Tettem valamit, amiért a karma ezt a folytonos harcot akasztotta a nyakamba?

Önfejlesztés. Úgy látom elkerülhetetlen.

Tényleg csakis a változás az egyetlen állandó dolog!

Más is ilyen ingoványos talajon mászkál. Én vagyok az egyetlen ilyen gyenge lélek, aki emiatt rinyál? Talán ott van a kutya elásva, hogy magam sem hiszem, hogy szerethető vagyok? Hiszen, ha én nem tudom magamat, más hogyan tudna szeretni?

Hmmm… még egy pont, amit erősítenem kell az új Holdévben. Hol is tartok?
1. Bizalom
2. Őszinte megbocsátás
3. Lelki erősödés

Ma van az év első újholdja (ebben a pillanatban, 22:44:00-kor), jó időzítés az új dolgok elindításához. Holnap Holdújév, még egy érv az önfejlődésem elindításához. Igen, én hiszek az ilyesmiben.

Ha nem lennék ilyen makacs, szókimondó, karakán, akkor könnyebben menne, az biztos. De így, hogy ennyit kell nyelnem a fejlődés érdekében. Ennyi hév, indulat, amit most nem mondhatok ki, hogy magasabb szintekre szárnyalhassak. Őrjítő lesz, már előre érzem. Ez van. Hajrá, ugorjunk neki!

Hozzászólás

Kategória: complicated, férfiak, jókedvmókaéskacagás, mazochista, sex drugs rocknroll, szemérmetlen, vágy